Akadnak olyanok, akik még mindig nem merik elhinni, de idén is lesz Titanic Filmfesztivál. A felénk áradó aggódó kérdésekre és találgatásokra válaszolva szeretnénk folyamatos híradással jelezni: mi mindent elkövetünk, hogy a közönség
2011. április 7 – 17. között ismét soha sehol másutt nem látható filmek közül szemezgethessen. Fesztiválunkat az ellehetetlenült helyzetben lévő artmozikat tudatosan támogatva idén is a hagyományos helyszíneken, az
Uránia Nemzeti Filmszínházban, a
Toldi moziban, az
Örökmozgóban és a
KINO-ban rendezzük meg.
A Titanic immár hatodik éve működik versenyfesztiválként, most a versenyszekció filmjei közül ajánljuk az első négyet.
A
Felperzselt föld című kanadai film idén nemcsak a Hullámtörők-díjért, hanem a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjért is versenybe száll.
Denis Villeneuve megható és őszinte drámája a közel-keleti térség fegyveres konfliktusokkal sújtott történelmébe nyújt érzékletes bepillantást egy Kanadában élő, arab származású testvérpár történetén keresztül. A testvérek rejtélyes múltú anyjuk, rég halottnak hitt apjuk és sosem ismert bátyjuk után kutatnak Libanonban, a nyomozás pedig egyre megdöbbentőbb meglepetésekkel szolgál. A film sodró lendülettel, a nézőt szinte megdelejezve halad a sokkoló végkifejlet felé, nagyszerű (női) alakításokkal.
Ugyancsak Kanadából érkezik hozzánk a
Curling, amely egy csöndes és visszahúzódó, lányát a világtól elzártan nevelő, egyedülálló édesapa története. A szülői aggódás terén felülmúlhatatlan apa és a kislány kapcsolata idillinek mondható egészen addig, míg néhány váratlan esemény hatására a törékeny harmónia elillanni látszik. A fanyar humorú filmet abszurdba hajló fordulatok színesítik, a karakterek pedig végtelenül szerethetőek. A film rendezője,
Denis Côté a 2010-es Locarnói Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a legjobb rendezőnek járó díjat, és ugyanitt elismerésben részesült az édesapát alakító Emmanuel Bilodeau is, akinek a legjobb főszereplő díját ítélték oda. Côté nem ismeretlen a Titanic közönségének, hiszen
Csak baj van vele című filmje 2009-ben már szerepelt a fesztivál programjában.
Az
Esős évszakok egyik legszembetűnőbb sajátossága az iráni filmhez képest szokatlan apolitikussága. A film főszereplője egy középosztálybeli fiú, aki szülei válása közepette a dacos, magányos, bizonytalanságokkal teli kamaszok életét éli Teheránban egy üres lakásban. Az elsőfilmes
Majid Barzegar bámulatos határozottsággal és magabiztossággal szakít az iráni filmre jellemző konvenciókkal. A film egy kiváló lélektani dráma, amely egyszerre beszél univerzális témákról és marad témájában, gesztusaiban tipikusan iráni.
A
Vadember című svéd filmben egy bűnöző családban felnőtt fiatalember próbál kitörni a törvényen kívüliség ördögi köréből, de a jó útra térés nagyon nehéz, hiszen a vér nem válik vízzé… Az igaz történetre épülő film azt mutatja meg – jellemzően sötét északi tónusban –, mi történik, amikor a meghiúsult álmok és elfojtott vágyak pattanásig feszítik az ember lelkét. A
Martin Jern - Emil Larsson rendezőpáros munkáját a Göteborgi Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb film díjára jelölték.
Hamarosan újabb izgalmas részleteket tudhattok meg a 2011-es fesztivál programjáról, a várható premierekről és az érkező vendégekről.
)
)
)
